A Google nyilvánossá tette a csodaszemüvegének technikai részleteit.
Ha a ma reggel is szóba került okosórás híreket kétkedés, vagy bizonytalanság övezi, akkor hatványozottan igaz ez a Google Glass projektre. A keresőcég a jövőt kutatja, miközben egy olyan eszközt fejlesztett ki, amiről tulajdonképpen még ő maga sem tudja pontosan, hogy mire lesz jó. Eddig csak kísérleti, illetve prezentációs feladatokat kapott a szemüvegként hordható, és kijelzővel ellátott eszköz, a Google azonban úgy döntött, hogy ennek véget vet és kereskedelmi forgalomba ugyan még nem bocsájtja, de az érdeklődő fejlesztőknek ad egy-egy példányt. 

A Felfedezőké a terep  Ennek szellemében indult el az Explorer program idén februárban, aminek keretében bárki jelentkezhetett, aki 50 szóban össze tudta foglalni, hogy mire tudná használni a Google Glass-t. Az aspiránsok kiválogatása megtörtént, így egy évvel a tavalyi I/O konferencia után a vállalat megkezdte a Glass úgynevezett Explorer Edition legyártását, majd kiszállítását.
 


Ezzel egyidejűleg az is nyilvánosságra került, hogy a Google Glass pontosan milyen képességekkel rendelkezik, ami azért fontos momentum, mert eddig csak következtetni, találgatni lehetett ezzel kapcsolatban. A Google az oldalán kiadott információ szerint a Glass egy nagy felbontású (640 × 360 képpont), közvetlenül a szem előtt elhelyezett kijelzővel rendelkezik, ami nagyjából azt az élményt adja, mintha egy 25 colos kijelzőt néznénk 2,5 méteres távolságból. A szemüveg 5 megapixeles állóképek és 720p felbontású videók (és hangfelvételek) rögzítésére képes, amiket aztán az összesen 16 gigabájtos (ebből 12 GB áll rendelkezésünkre, a többire a rendszernek van szüksége) tárhelyre menthet el a felhasználó, de a leírásban megemlítik a felhő alapú szinkronizációt, ami nyilvánvalóan a Drive-ot jelenti. 

Sokan már most betiltanák  A Google Glass WiFi-képes (802.11b/g), de Bluetooth modult is kapott, aminek köszönhetően szinte bármilyen készülék csatlakoztatható hozzá vezetékek nélkül. A Google arról nem adott ki pontos információkat, hogy milyen teljesítményű akkumulátor került a szemüvegbe, így csak azt tudtuk meg, hogy tipikus használat mellett egy napig bírja töltés nélkül. A töltéshez a Glass mellé járó microUSB töltőt és kábelt kell használni, mert a Google tájékoztatása szerint sok hasonló töltő van ugyan a piacon, ők mégis a saját tartozékok használatát javasolják. Végül említésre kerül a MyGlass alkalmazás, aminek futtatásához Android 4.0.3 (ICS), vagy annál újabb rendszerre van szükség.


Külön oldal került a fel netre, ahonnan a tiltó jeleket le lehet tölteni

A készülék piacra lépésének időpontja nehezen megjósolható, de az biztos, hogy a hordható technológiáknak nagy lökést ad, ha megjelenik a Google Glass. Az elemző cégek óriási felfutást prognosztizálnak a testünkön (lásd órák) viselhető készülékeknek, ezért nem véletlen, hogy a Google projektjén kívül számos hasonló fejlesztés folyik a nagyvállalatok laborjaiban. Az egyetlen, ám rendkívül fontos különbség azonban az, hogy egyedül a Google rendelkezik olyan szolgáltatásrendszerrel, amit a szemüveg mögé tud tenni és ami valóban használhatóvá teszi majd ezt az eszközt.

A Google Glass legnagyobb ellenségei várhatón a hatóságok, illetve a szórakozóhelyek lesznek, mivel már most több bárból, étteremből kitiltották a szemüveget, sőt, Virginiában törvényi szinten szeretnék szabályozni (értsd: tiltani), hogy ne lehessen a Google Glass-t viselve autót vezetni.

Idén még nem válik tömegtermékké az okos Google-szemüveg 
Szuperszemüvegben jelent meg a Google alapítója
A Google erős hajrával zárta 2012-t

Küszöbön a fiatalok online jelenlétének EU-s korlátozása

A témában készült szakértői jelentés kapcsán az Európai Bizottság elnöke szükségesen bevezetendő korlátozásokról beszélt, amelyek jogszabályokba foglalása szeptemberben kezdődhet meg.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.