Az átfogó értékelés általános következtetésként megállapította, hogy az unióban az internet, a mobiltelefonok és általában a digitális technika iránti kereslet elegendő lenne ahhoz, hogy fenntartható gazdasági növekedést gerjesszen. Ezt a folyamatot ugyanakkor visszafogják a technikai hiányosságok, a képzés elégtelensége és a kínálati oldalon mutatkozó más nehézségek.

Nem lehetünk elégedettek ■ Az elmúlt időszak leglátványosabb elmozdulásának az értékelés a magasabb adatforgalmat, valamint a mobil technológiák és szolgáltatások iránti érdeklődés növekedését tartja. Az adatok szerint az információs és kommunikációs technológiák ágazata jelenleg 8 millió munkahelyet ad, és az uniós bruttó össztermék (GDP) 6 százalékát állítja elő. A következő három évben a szektor munkaerőigénye további 700 ezer fő lesz.



A problémás területek között említi a jelentés, hogy a munkaerő felének nincs elegendő informatikai képzettsége arra az esetre, ha új munkát kellene találnia. Kevesli a bizottság az internetes vásárlások arányát is, különös tekintettel azokra a vásárlásokra, amelyeket az emberek nem saját hazájukban bonyolítanak le a világhálón keresztül.

Mi is kapaszkodunk ■ Az értékelés az egyes tagországok helyzetéről külön is közölt statisztikákat. Magyarországnál egyebek között megállapítja, hogy a szélessávú internethasználat emelkedett ugyan tavaly (22,1 százalékra), de még mindig elmarad a 27,7 százalékos uniós átlagtól. Jelentősen nőtt a mobil szélessávú kapcsolat használata, de még így is jóval kisebb az uniós átlagnál.


Az uniós átlaghoz közeli Magyarországon az internetet rendszeresen használók aránya, miközben 28 százalékra csökkent azoké, akik sohasem használták ezt az eszközt. Alacsonynak találja a jelentés az internetes kereskedelem méretét mind a lakosság, mind a vállalatok szintjén. Az állami adminisztratív ügyek intézésében viszont az internetes arány egyre inkább megközelíti az uniós átlagot.