47 éven keresztül próbálták szovjet és amerikai űrszondák elérni a Mars felszínét, és bár az utóbbi 15 évben már akadt néhány olyan eszköz, amely el is érte a vörös bolygó felszínét, a magyar idő szerint ma reggel 7:17-kor landolt Cutiosity minden tekintetben a legnagyobb vállalkozásnak számít. Eleve az eszköz mérete is jelzi az eddigieknél komolyabb megközelítést, ráadásul a kisbusznyi egységen több tucatnyi csúcstechnológiás berendezés fér el.

_{A Curiosity (jobbra) még "itthon", más Mars-járművek prototípusaival}

Azért az űr az úr ■ A mérések már a landolás közben megkezdődtek egy MEDLI (MSL Entry, Descent and Landing Instrumentation) nevű műszercsoport segítségével. Ez a légkörbe lépés körülményeit vizsgálta a súrlódáskor keletkező hőmennyiségtől kezdve a légkör ellenállásáig, amely a későbbi (akár embert is tartalmazó) űrjárművek számára igazán fontos adategyüttest képez.

A marsi terepjáró meghajtása az eddigi napkollektoros eljárásoktól eltérően raioaktív izotópok természetes bomlásakor keletkező hőt alakítja elektromossággá. A speciális áramforrás a tervek szerint 22 hónapon, azaz egy marsi éven keresztül mindenképpen működésben tartja a járművet és berendezéseit, de lehetséges, hogy akár még ennél is tovább képes lesz adatok gyűjtésére és közvetítésére elegendő energiát biztosítani.

A Curiosity fő kamerája az Avatar film elkészítésekor is használt HD eszköz speciálisan átalakított változata, amely nem csak hagyományos fotókat és mozgóképeket készíthet, hanem légköri- és fényviszonyok elemzésére szolgáló, nagy részletességű alapanyagokat is.

Újra az űrtechnológia mutat utat ■ Évtizedekkel ezelőtt indult el az a folyamat, amelynek során az űrtechnológiában használt megoldások vagy anyagok kerültek át szép lassan speciális földi, legvégül pedig akár háztartási használatba - gondoljunk csak a teflonra, amely az űreszközök borítására szolgált, végül a konyhai edényekben végezte. A szovjet űrprogram leállása, majd az amerikai  űrkutatás visszafogottabbá válása viszont megfordította a helyzetet, már nem az űrhajók adnak új technológiákat a "földlakóknak", hanem épp fordítva.

A Curiosity ezen a téren is különlegesnek számít, mivel már a fent felsorolt eszközök, valamint a röntgen, sugárzásmérő, pára- és vízszenzorok és kőzetminta-elemzők is speciális, földi körülmények között jelen formájukban nem használt megoldások, de akad pár olyan műszer is a járművön, amihez foghatót sem használ még senki "idelent".

Anyagelemzéshez és a víz nyomainak kereséséhez használható például az a különleges kamera, amely mindössze 12 mikronnyi távolságból képes hiper-makró fotók elkészítésére, és egy UV fényt használó "vaku" segítségével világítja meg a szabad szemmel már nem is látható részleteket.


A ChemCam szintén kamera, ám ez "előbb lő és utána fotóz". A berendezés része ugyanis egy lézerkibocsátó eszköz, amely szétégeti a vizsgálandó célpontot: a kamera ezután az égés közben keletkező plazmát elemzi, megállapítva az adott anyag minden összetevőjét, akár azt is megállapítva, volt-e a megsemmisített kődarabban bármilyen nyoma víznek, vagy emberre veszélyes anyagnak.

Bár a leszállás már sikeresen lezajlott, a NASA honlapján még egy ideig él az online videóközvetítés, amely a szakértők beszámolóit, sajtótájékoztatókat, további részleteket közvetít. Emellett több egyetem és kutatóintézet közvetítette a műveletet a helyi szakértők kommentárjaival, Twitter csatornák és más közösségi adatfolyamok is beszámoltak az eseményekről. Az űrügynökség weboldalán pedig a tervek szerint folyamatosan jelennek majd meg a Curiosity által készített fotók, valamint egyéb, a Marsról származó adatok.