A Reporters Without Borders kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a világban végbemenő, az internetes szólásszabadságot érintő folyamatokra, kérdésekre és veszélyekre. A szervezet 2008. március 12-én alakult meg, ezért azóta is ez a dátum a webes cenzúra elleni küzdelem napja. Az idei évfordulóra újabb térkép készült azokról az országokról, ahol a legsúlyosabb a szabad internetezés helyzete.

Ellenségek és gerillák ■ Az idei térképen 12 országot jelölik az "internet ellenségeként", míg 14 további országra lehetséges problémaforrásként hívják fel a figyelmet. Az online szólásszabadság fontosságára legutóbb a 2010-es "arab tavasz" eseményei mutattak rá: a líbiai, tunéziai, egyiptomi felkelések megszervezésében, a változások üzeneteinek továbbításában az internet, ezen belül is a közösségi média minden eddiginél fontosabb szerepet játszott. A Reporters Without Borders közleménye szerint az internet mindig is egy országokon felül álló, határokon átívelő kommunikációs térnek számított, ezért továbbra sem szabad megengedni semmilyen politikai szervezetnek, kormánynak azt, hogy beleszólhasson az információk terjesztésének folyamatába.



Idén két ország, Bahrein és Fehéroroszország került fel a gyanúsak listájából az ellenségek közé: Bahrein tavaly többször is teljesen "elvágta az internetet" az országban kialakuló tüntetések és lázongások ideje alatt, míg az egykori szovjet tagköztársaság nemrég drasztikusan korlátozta az országból elérhető nemzetközi weboldalak számát.

A 14 "odafigyelést igénylő" ország között találunk elsőre érdekes neveket. Ausztrália azért került a listára, mert nemrég egy internetszűrésről szóló törvény lépett hatályba a kontinensen. A gyermekpornográfia visszaszorítására indított kezdeményezés a szervezet szerint túllőtt a célon, mivel elvben minden netező könnyen követhetővé válhat a rendszer alapján, és olyan weboldalak is tiltólistára kerültek, amelyeknek nincs köze az eredeti elképzeléshez. Franciaországban szintén nemrég hoztak meg egy olyan törvényt, amely kimondja: bárki internetét azonnal leállíthatják, ha illegális tartalmakat tölt le.

Lapzárta után ■ Érdekes egybeesés, hogy pont a tanulmány megjelentetésének és a térkép frissítésének napján kerülhetett volna képbe egy olyan ország, amely eddig nem szerepelt egyik listán sem: ahogy a Bitport is beszámolt róla, Németországban kormányszintű kezdeményezés indult egy olyan törvény megalkotására, amely egyfajta jogdíj fizetésére kötelezné az internetes keresőket és tartalom-aggregátorokat még akkor is, ha csupán pár mondatnyi részletet ragadnak ki valamilyen webes publikációból, például a találati listákban. A tervezet nyilvánosságra kerülése után helyi internetes vállalkozások, bloggerek és szakértők mellett még a Google is ellenérzéseinek adott hangot, mivel egy ilyen lépés nyomán korlátozhatják vagy akár be is szüntethetik németországi tevékenységüket olyan webes szolgáltatások, amelyek az internetes forgalom generálásában főszerepet játszanak.