A versengés legmarkánsabban a memóriacentrikus üzleti intelligencia (business intelligence – BI) és adattárház (data warehouse – DW) rendszerek területén figyelhető meg.

Mivel a számítógépek központi memóriájában tartott adatok nem csak a hagyományos merevlemezeknél, hanem az SSD diszkeknél is sokkal gyorsabban kérdezhetők le, ezért alkalmazásuk nagyon kecsegtető az üzleti intelligencia és az adattárházak területén.

A SAP új üdvöskéje ■ Adattárházas körökben az utóbbi időkben a legnagyobb figyelmet talán az SAP új adatbázis-stratégiája keltette, amelynek alapköve a memóriában futó adatbáziskezelőre épülő HANA célrendszer. A HANA szoftvere az SAP saját fejlesztése, míg a hardver neves partnercégektől – például HP, IBM, Fujitsu – származik.

A megfelelően konfigurált HANA kiszolgáló több terabájtnyi adatot képes tömörítetten a memóriában tartani és óriási sebességgel feldolgozni. Így korábban több óráig is futó vállalati riportok másodpercek alatt elkészülnek, és hasonló sebességnövekedés várható az olyan komplex számításoknál is, mint a pénzügyi portfoliók értékelése vagy az árazási szimulációk.

Természetesen a nagy sebesség keveset ér, ha nincs hozzá megfelelő szoftver, amely képes kiaknázni azt. Az SAP éppen ezért nagy erőfeszítéseket tesz a széles körű szoftvertámogatás megteremtése érdekében. Egyrészt a Business Objects általános BI eszközkészletet kínálja a HANA által kezelt adatok lekérdezésére, másrészt egyre több analitikus célalkalmazásából ad ki a HANA-kompatibilis verziót. 

A legnagyobb lehetőséget a HANA széles körű elterjesztésére a német cégnek azonban az a sok ezer vállalati ügyfele jelenti, amelyek jelenleg az SAP ERP rendszere mellett a cég adattárházas megoldását (BW) is használják riportolásra és elemzésre. A HANA korai verziói ugyan még nem voltak alkalmasak a BW futtatására, azonban idén tavaszra már ez az akadály is elhárult és így egy igen méretes piacot próbálhat az SAP átállítani az új generációs adatbázisplatformra.

Az Oracle válasza ■ Természetesen az adatbázisok koronázatlan királya, az Oracle sem ült ölbe tett kezekkel eközben. Larry Ellison, a cég vezére a tavaly őszi OracleWorld konferencián jelentette be a cég Exalytics célrendszerét, amely saját, a Sun-akvizícióból származó hardveren futó memóriaalapú adatbáziskezelőből, valamint hasonló működési elvű OLAP (On-Line Analytical Processing) és BI komponensekből áll. 

Az Oracle megoldása nem újonnan fejlesztett szoftvereket tartalmaz, hanem már kipróbált, régóta a cég portfóliójához tartozó komponensekből - TimesTen memórián belüli adatbázismotor, Essbase OLAP szerver, BI Suite – áll össze. Így a már létező üzleti alkalmazásokat nem kell újraírni, hanem egy viszonylag egyszerű migráció után azonnal kiaknázható az Exalytics által nyújtott sebesség. Az eltérő megközelítés ellenére az Exalytics az SAP megoldásához hasonló előnyöket kínál: azonnal lefutó riportok és lekérdezések, villámgyors pénzügyi számítások és modellek. 

Az Exalytics a nagyméretű adatbázisok kezelésére és feldolgozására szolgáló Oracle Exadata rendszerekkel is szorosan integrált, így a memóriába már el nem férő, ritkábban használt adatokat az Exadata hagyományos, fajlagosan jelentősen olcsóbb merevlemezein lehet tárolni.

Párhuzamosítás a végtelenségig ■ Az Exadata a nagy lekérdezési sebességet úgy éri el, hogy a sok-sok diszken elszórtan tárolt adatokat egy több kiszolgálóból álló fürt párhuzamosan, egyszerre sok szálon kérdezi le. Így óriási adattáblák is meglepően gyorsan olvashatóak végig. Ugyanezt az elvet alkalmazza az Exalytics is, ahol a célrendszerben található összesen 40 processzormag egyszerre dolgozik az aktuális számítási feladaton. Az elv fontosságot jól mutatja, hogy Larry Ellison az Oracle World-ön elmondott beszédében többször is hangsúlyozta, hogy a nagy teljesítményű adatfeldolgozáshoz a párhuzamosítás a kulcs.

Az SAP is fontosnak tartja a parallelizálással elérhető extra teljesítményt, mind a rendelkezésre álló memória, mind a számítási sebesség területén. A májusi Sapphire NOW konferencián be is jelentették a HANA felfelé skálázható, több szerveren párhuzamosan futtatható változatát, amely már sok terabájtos adatbázisok valós idejű lekérdezésére is alkalmas.

Az éles környezetben is bevethető, 16 gépből álló HANA fürt a tesztelés során több tízmilliárd értékesítési tranzakció adatait volt képes másodperces válaszidőkkel lekérdezni, laboratóriumi körülmények között pedig 100 terabájtos méretig is sikerült eljutni.

Kiélezett küzdelem ■ A párhuzamosítással elérhető extra teljesítmény természetesen nem újdonság a piacon, hiszen az adattárházas területvezető szállítója, a Teradata, évtizedek óta erre az architektúrára építi rendszereit, és hasonló megoldásokat alkalmaznak többek között az IBM Netezza, a HP Vertica és az EMC Greenplum masszívan parallel DW rendszerei is. A memóriacentrikus alkalmazások terén pedig a Microsoft, a QlikView és a Tibco Spotfire analitikus megoldásait érdemes említeni.

 

Az Oracle és az SAP azonban jelenleg leginkább egymásra figyel. A két cég az ERP piacon régi ellenfél, és a versengés a 2007-es nagy BI felvásárlási hullám óta az üzleti intelligencia területére is kiterjed. Az Oracle a Hyperion, míg az SAP a Business Objects akvizíciójával szerzett vezető pozíciókat az üzleti analitika szegmensében, ahol nagyon kiélezett a küzdelem a piaci részesedésért. A közel egy időben piacra került Exalytics és HANA közötti versengés is komoly, időnként kifejezetten éles hangnemű nyilatkozatháborúhoz vezetett, ahol a két oldal egymás szemére hányta a versenytárs megoldásának vélt vagy valós gyengeségeit.