Ha mostanában valaki az Apple névre hivatkozik, azonnal tudja, milyen hatást ér el: minőséget, csúcskategóriás eszközöket, de legfőképpen erős divatfaktort kapcsolnak a vállalathoz az emberek. Néhány évtizede volt egy olyan időszak, amikor a Sony is ebben a kivételes helyzetben volt: a Walkmanek, kazettás és CD-s szórakoztatóelektronikai eszközök, hatalmas analóg tévék korában ugyanolyan varázslat övezte a japán gyártót, mint ami most egy almás logó láttán fogja el a vásárlók tetemes részét. A lengyel Gazeta Wyborcza újságírója a CES-en kapta mikrofonvégre Kazuo Hirai elnök-vezérigazgatót, aki válaszai alapján tisztában van a Sony jelenlegi helyzetével, de lát utat felfelé.


Mit szeret a vevő? ■ Hirai megdöbbentő nyíltsággal beszél az interjúban arról a jól látható hullámzásról, ami a Sony termékeinek és stratégiájának sikerességét jellemzi már évtizedek óta. A vezető szerint többször jó érzékkel tapintottak rá sikertermékekre, a már említett Walkman, a PlayStation konzolok, valamint az analóg televíziók terén például a maguk idejében egyértelműen a Sony volt a király. Volt azonban több olyan fejlesztési kör, amit a későbbi reakciók fényében nem kellett volna annyira erőltetni.

Ezek egy része ráadásul azért nem robbantott bankot, mert nem számoltak előre a japán és az európai-amerikai vásárlóközönség különbözőségével. Japánban hiába volt sikeres több termék, ha a világ nagy részén "kulturálisan" érdektelennek számítottak. Ilyen volt többek között az iPad megjelenése előtt közel tíz évvel bemutatott Airboard, egy mobil interaktív tévé-tablet, vagy a Location Free TV, amely kábeltévés adások megtekintését tette lehetővé távolról, interneten keresztül.


Az sem segített az utóbbi években, hogy túl sok lábon próbált állni a vállalat, a nyolc fő termékcsoportra egyenként nehéz volt hangsúlyokat helyezni. Épp ezért a jelenlegi stratégia három kiemelt területre fókuszál: az okostelefonok és mobil eszközök, a digitális képalkotás, valamint a játékpiac a Sony top 3-as listája. Ezen kívül igyekeznek újra megerősödni a tévépiacon, erősebb vásárlói bázist építeni a fejlődő országokban, valamint a kevéssé működő szegmensek helyett olyan újakba beszállni, amelyekben igazi lehetőségek kínálkoznak.

Menekülés előre ■ Ez utóbbit továbbfűzve Hirai nagy reményekkel beszélt az egészségügyi informatika és elektronika területéről: a vezető szerint ez az egyik legígéretesebb jelenlegi piac, amelynek meghódításán már dolgoznak is. Az Olympus partnereként igyekeznek új technológiákkal felturbózni az e-egészségügy világát, többek között modern, a korábbiaknál sokkal jobb képminőséget garantáló endoszkópokkal.

A meglévő területek közül Hirai szerint leginkább az okostelefonos piac hozhat fellendülést a Sony számára. Ez egybevág a közelmúltban bemutatott készülékek fogadtatásával: az Ericsson-házasságból kihátráló Sonynak egy ideig nem sikerült igazán sikeres telefonokat megjelentetnie, a tavalyi Xperia S, az idei CES-en pedig az Xperia Z sorozat viszont már újra a figyelem középpontjába került. Ugyan az iPhone-faktor (amely igazából már Samsung-faktor is egyben a mobilpiacon) szintjét még nem sikerült elérni, az elemzők szerint ismét van "neve" a Sonynak az okostelefonos vásárlók között, ráadásul legutóbbi táblagépük, az Xperia Tablet S is jól szerepelt a tesztekben és a boltokban is.


A kritikusabb szemléletű szakértők szerint ennél azonban többre, valami igazán egyedire és ikonikusra lesz szükség ahhoz, hogy a Sony visszakapaszkodjon a 10 évvel ezelőtti szintre. Részvényeik értéke kisebb hullámhegyekkel tarkítva folyamatosan csökken az elmúlt öt évben, a 2008-as év elejének 55 dollár feletti árfolyamához képest mostanában 11 dollár környékén cserélnek gazdát a japán vállalat tőzsdei papírjai.