A Microsoft 60 millió eladott Windows 8 példányról és 100 millió letöltött Windows Store alkalmazásról beszél, a hatalmas számok értékeléséhez viszont nagyon hiányzik egy-két fontos részlet.
A Microsoft az év eleji Consumer Electronic Show (CES) kiállításon jelentette be, hogy a tavaly ősszel kiadott Windows 8-ból január 8-ig összesen 60 millió licencet értékesített világszerte, ami majdnem pontosan megegyezik a jelenleg legelterjedtebb asztali operációs rendszerré növekvő Windows 7 időarányos teljesítményével. A szoftvercég Windows üzletágáért felelős marketing- és pénzügyi igazgatója a részletes eredményeket illetően csak annyit árult el, hogy a szóban forgó mennyiség a frissítéseket és az új eszközökkel eladott OEM licenceket is magában foglalja.

Nehezen értékelhető statisztika  Bár a 60 milliós darabszám mindenképpen óriási, számtalan kérdés nyitva marad a Microsoft statisztikájával kapcsolatban – legelsősorban az, hogy az eladott licencek hogyan viszonyulnak a végfelhasználókhoz vagy a céges vásárlókhoz kerülő, illetve a ténylegesen használatba vett példányokhoz. A frissítések ugyanilyen homályosnak tűnnek, például azért, mert nem egyértelmű, hogy a mennyiségi licencek vagy a frissítési garancia program megújítása hogyan fordítható át a tényleges Windows 8 telepítésekre.

Napi 1 millió
példányban kelt el a Windows 8 a megjelenését követő héten, nem számítva a már előzőleg értékesített több tízmilliós tételt. Ez később napi 600 ezerre, majd 500 ezerre mérséklődött – legalábbis a szűkszavú tájékoztatások és a Microsoft december végi negyedéves jelentése alapján. A számokból nem derül ki, hogy milyen arányban szerepelnek köztük a néhány dolláros frissítések, az OEM licencek vagy más konstrukciók.
A Microsoft mindenesetre nem csak itt, hanem a platformra fejlesztett alkalmazások számában is erős növekedésről beszél: a Windows Store indulása óta az appok száma megnégyszereződött, a felhasználók pedig két hónappal a kereskedelmi indulást követően több mint 100 millió alkalmazást töltöttek le. Önmagában persze ez is figyelemreméltó, de nem túl sokatmondó adat, mivel keveset árul el az ökoszisztéma helyzetéről, beleértve a "kötelezően választható" alkalmazásokat vagy a jövedelmezőséggel kapcsolatos tendenciákat.

Izgalmas év lesz?  A hiányos adatokhoz jól passzolnak a sosem bombabiztos elemzői jóslatok, amelyek közül különösen érdekes a DisplaySearch januári előrejelzése. Eszerint a különféle gyártók 2013-ban már 240 millió táblagépet adnak el, szemben a notebook-értékesítések 207 milliós eredményével. Ahogy a nemrég megrendezett CES kiállításon kiderült, a Windows 8 az idén megszállja az ultrabook-piacot, ám a tabletek mezőnyében még jóval kevesebb maradandót tudott alkotni.

Ez egyrészt köszönhető a Windows 8 és a Windows 8 kettősségének: érdekes módon az ARM processzoros táblagépeken még mindig az Android volt a király, és csak elenyésző RT-s eszköz bukkant fel. A Windows inkább a nyolcassal képviseltette magát az x86 processzorokat használó tableteken, ezekből azonban még mindig jóval kevesebb jelent meg (és az előrejelzések szerint kevesebb is fogy), mint a kisebb, gyakran olcsóbb ARM alapú modellekből.

Tévék, telefonok és őrültségek: a CES 2013 margójára
CES 2013: kis étvágyú processzorok, nagyreményű ötletek

Az 500 dollár körül induló Surface RT, vagy a különféle hibridek aligha lesznek képesek látványosan feljebb tornászni a vállalat részesedését, az év eleji CES-en viszont nem szóltak túl nagyot a windowsos tabletek vagy a Windows Phone 8-as okostelefonok. Így az sem teljesen világos, hogy mi lehet a Microsoft nagy dobása a mobil szegmens egyre élesedő versenyében, ahol egy korrekt vagy akár kiváló termék önmagában már nagyon kevés a sikerhez.

Az MI-ügynökök olyan káoszt okozhatnak, amire nem ártana felkészülni

Ha a mesterségesintelligencia-ágenseket alkalmazó cégek elmulasztanak bizonyos feladatokat, akkor súlyosan megfizethetik az MI-felhajtás árát.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.