■ Mintegy hét éves vodafone-os karrier után csatlakozott a Magyar Telekomhoz. Mi volt a két hónappal ezelőtti váltás oka?

– A váltásnak több oka is van, de a legfontosabb az érzelmi kötődésem a kis- és középvállalati ügyfélszegmenshez. Nagyon tisztelem ugyanis azokat az embereket, akik saját vállalkozást működtetnek. Nagyra tartom azokat, akik – különösen a jelenlegi gazdasági környezetben –, viszik ennek az egésznek a terheit a vállukon. Sokan a családi házukra vesznek fel hitelt, hogy finanszírozzák az üzletet. Az ügyfélszegmens fontosságát mutatja, hogy ez a vállalkozói kör ma mintegy 2 millió embert foglalkoztat Magyarországon, és a bruttó hazai termék közel felét termeli ki. A hazai kkv-kör mérete nagyjából 600 ezerre tehető, és ebből mintegy a félének van valamilyen távközlési előfizetése.

A váltás másik oka ugyanez a terület üzleti szempontból nézve. Nagyon érdekes kihívás pont ezt a kört kiszolgálni. Ezek az ügyfelek egyfelől magukon hordozzák a lakossági ügyfelek ismertetőjegyeit, ide leginkább a mikro- és a kisvállalkozások sorolhatók ebből a szegmensből. Ezek azok, amelyek a marketing eszköztárából is ugyanazokat az elemeket igénylik, amelyeket a lakosság, ugyanakkor termékfejlesztési, árazási vagy ügyfélszolgálati szempontból a vállalati ügyfelek ismertetőjegyeit is magukon hordozzák. A középvállalatok viszont már egyértelműen az üzleti ügyfélkörbe sorolhatók, közülük egyre többen igénylik a viszonylag egyedi ügyfélkezelést. A teljes távközlési piacon a kkv-szegmensben domináns, mintegy 58 százalékos a Magyar Telekom csoportszintű részesedése. Az általunk kiszolgált kkv-s ügyfélkör közel 200 ezerre tehető, ebből 170 ezer a mikrovállalkozás.

■ Alig néhány éve költséghatékonysággal és azzal magyarázva, hogy a kkv-k leginkább a lakossági előfizetőkhöz hasonlítanak, emiatt nem igényelnek egyedi kezelést, a két szegmenst összevonták. Mi változott azóta, hogy most mégis indokolt az önálló üzletág?

– Azóta sokat változott piac és az üzleti környezet, de differenciáltabb lett a termékkínálatunk is, és gyorsan fejlődik az ügyfélkiszolgálásunk. A 2013-tól működő új vállalati struktúránk három alapvető ügyfélszegmensre épül, és ezek egyike a kkv ügyfélkör, amelyben az eddiginél lényegesen nagyobb potenciált látunk, és emiatt viszont sokkal nagyobb figyelmet igényel. A kérdés úgy merült fel, hogy ha a cég célzott figyelmet, külön szervezetet és dedikált erőforrásokat biztosít egy szegmens számára, akkor hisz-e abban, hogy ezek a beruházások meg is térülnek.

Több erőforrást csoportosítunk a szegmensbe, mert hisszük, hogy van benne növekedési lehetőség. Azt látjuk, hogy akár a távközlést, de főleg az informatikai szolgáltatásokat tekintve a kkv-k ma még közel sem használják ki az ezekben a rendszerekben rejlő hatékonyságnövelő lehetőségeket. Ez nem az ő hibájuk, nagyobb részben a szolgáltatókon múlik, hogyan tudják a számukra kínált szolgáltatásokat annyira leegyszerűsíteni, hogy a kkv-knak az informatikáért felelős igen leterhelt szakemberei felismerjék, hogy ezeket a szolgáltatásokat a vállalkozásuk számára katalizátorként használhatják.

■ Az új feladatkörben mit tart a legnagyobb kihívásnak?

– Ennek az ügyfélszegmensnek a teljes menedzsmentje is hozzánk tartozik, beleértve az értékesítési, marketing, ügyfélszolgálati tevékenységet is. Szakmai szempontból ez számomra az egyik legnagyobb kihívás, mert ilyen típusú feladatot így, egyben még nem csináltam. A kkv területen 350-en dolgoznak, ilyen nagy szervezetet sem irányítottam még.

■ Néhány éve nagy lendülettel indította el a Magyar Telekom a kkv-körnek szánt felhő szolgáltatását a Virtualosot. Mostanában kevesebbet lehet hallani róla, mennyire használják ezt az ügyfelek?

– Jelenleg több mint 15 ezer ügyfelünk van ebben a termékportfolióban, ők közel 25 ezer Virtualoso-megoldást használnak. A Virtualosoba távközlési és informatikai – az ügyfélnél sem hardver-, sem szoftverberuházást nem igénylő – hosztolt szolgáltatások vannak becsomagolva, és tovább is fejlesztjük. Azt gondolom, hogy az ilyen és ehhez hasonló ajánlatokkal kapcsolatban teljesen releváns ambíciónk lehet, hogy előbb-utóbb a teljes kkv ügyfélkör igénybe vegyen ilyen típusú szolgáltatást. Ez nemcsak a mi vágyunk, hanem az ésszerűség is azt diktálja, hiszen így egyszerűbb és olcsóbb a távközlési és IT-feladatok megoldása. A hazai kkv-k legnagyobb baja, hogy tőkeszegények, sokaknak még az alaptevékenységhez szükséges beruházásokhoz sincs elég pénze.

■ Egy közelmúltbeli felmérés szerint a hazai vállalatok körében még nem következett be áttörés a felhőtechnológia használatában. A kkv-knál a tőkeszegénység mellett mi lehet az érdektelenség oka?

– Ahogy azt korábban is említettem, nem az ügyfelek hibája, hogy még kevesen használják ezeket a szolgáltatásokat, hanem a kínálaté. Ebben nagyon sokat kell javulnunk a jövőben. Egy dologra kell figyelnünk, hogy az a szolgáltatás, amit nyújtunk, egyszerű, megerőltetés nélkül könnyen telepíthető és menedzselhető legyen, hogy ne szegje az ügyfél kedvét, és ne vonja el az idejét az alaptevékenységétől. Ha mindezt figyelembe tudjuk venni a felhőpiac rakétasebességgel nőhet Magyarországon. A jelenlegi állapot nem az életképtelenséget jelzi, hanem a jövőbeni nagy potenciálok meglétét.

■ A kkv-kért mindig jobban meg kell küzdeni, és a nekik nyújtott szolgáltatáson általában kevesebb haszon, és ahogy mondta is, sokszor a legalapvetőbb dolgokra sincs pénzük. Mennyire hajlandóak megfizetni a minőségi IT- és távközlési szolgáltatásokat?

– Nincs hierarchia az ügyfélszegmensek között, nem előrébb valók a nagyvállalatok, lehet fogást találni a kkv-kon is. Meg kell találni a nekik való szolgáltatásokat, és azokat úgy kell beárazni, hogy hajlandóak legyenek érte fizetni. Mi pedig szép számmal fogunk tudni olyan szolgáltatásokat nyújtani, amire lesz fizetőképes kereslet.

■ Melyek lesznek ezek?

– A részleteket mindig csak az indítás előtt jelentjük be, de általánosságban ide sorolom a menedzselt IT-telekom szolgáltatásokat.

■ Hogy néz ki ma egy tipikus mikro- és kisvállalkozás távközlési szempontból, mennyire mobilcentrikus már a piac?

– Vannak ilyen felmérések, de ezek nagyon függnek a szektortól és a vállalatmérettől, belőlük általánosítani nem nagyon lehet. Legfeljebb annyiban, hogy a mikrovállalkozások valóban mobilcentrikusak, de van még sok olyan ügyfelünk is, ahol nagyon masszív a vezetékes infrastruktúra.

■ A nagyvállalatok mellett középvállalatokkal is foglalkozik a Magyar Telekom másik vállalati érdekeltsége a nemrégiben egyesült T-Systems. Hol húzzák meg a két üzletág közötti határt?

– Azoknál a középvállalatoknál, amelyeknek egyedi megoldásra van szükségük, a T-Systems lép színre, náluk van meg hozzá a speciális tudás.

■ Elemzők szerint a jövő egyik nagy kitörése lehet a vállalati szektorban az üzleti televíziózás. Készül erre a kkv-üzletág is?

– Igen vannak szektorok, ahol erre már most is van valós kereslet, ilyen a kereskedelem, a vendéglátás. Már ma is nyújtunk üzleti tévészolgáltatást hotelek, panziók, vendéglátóhelyek, vagy pl. szociális intézmények számára.

■ Eddig milyen lépéseket tett és tervez még a jövőben?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Magyar Telekom nagyon jól előkészítette a lakossági és kkv szegmens szétválasztását. Az új szervezet január elsején állt fel, én december elsején érkeztem. A csapatépítés sem vesz el hónapokat, a stáb felállt. Majdnem minden pozíció be van töltve, a szükséges háttérfolyamatok rendbe tétele, szétválasztása is megtörtént. A legfontosabb ugyanis az volt, hogy a szervezeti átalakításból az ügyfelek ne érezzenek semmit. Így megvalósulhatott az üzletmenet folytonossága, és azon dolgozunk, hogy a következő hónapokban jelentős javulást érezzenek az ügyfelek a kiszolgálásban is.