A CIO Hungary konferencia, amely hagyományosan az informatikai vezetők legnagyobb és egyik legrangosabb szakmai eseménye, idén Balatonalmádiban fogadta az érdeklődőket. A konferencia idén nem csak az infokommunikációs megoldásokról, hanem sokkal inkább a vállalati IT-szervezet és az üzleti döntéshozók közötti kommunikációról szól. A konferencia két alapkérdése: mit kell tudnia az IT-nak az üzletről, és mint kell tudnia az üzletnek az IT-ról? A rendezvényt Stephen Brobst, a Teradata technológiai vezérigazgató-helyettesének előadása vezette be, a délelőtti szekciókat pedig a trendek és hype-jelenségek viszonyáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetés zárta. A konferencia nyitónapjának délutáni szekciója a cloud computing gyakorlati megvalósításai, a vállalatokhoz bevitt saját eszközök kezelése és a kapcsolódó biztonsági kérdések körül forgott.





Fejben dől el ■ A második nap nyitóelőadásában Vitézy Péter, az ActionLab alapítója adott ízelítőt a pókerstratégiák és az üzleti döntéshozatal összefüggéseiből. Ilyen a számottevő érzelmi töltéssel bíró helyzetekben a racionális döntések feltárása, illetve a döntési csapdák, mint a korábbi befektetések alapján vagy érzelmi alapon történő választások, a könnyen felidézhető példák vagy valószínűségek hibás súlyozása. A legjobb pókerjátékosokhoz hasonlóan az üzletileg sikeres vezetők is a lehetséges nyeremény és a bekövetkezési valószínűség szorzatából vonják le a szükséges befektetést, hogy adott helyzetben megkapják a várható értéket, az ActionLab nevéhez fűződő döntés-eredmény mátrix pedig lehetővé teszi az egyes lépések az utólagos értékelését is.

Martin Melkowitsch, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese saját intézményének példáján keresztül ismertette a lean vállalatszervezési rendszer előnyeit, illetve a az IT fejlesztésekkel kapcsolatos hatását. Itt a cél olyan vállalatirányítási folyamatok kialakítása, amelyek kereteiben a termékek, szolgáltatások és általában az üzleti tevékenység rendszere a vevőértékre épül – ebben az informatika is hangsúlyos szerepet kap a folyamatok végponttól végpontig tartó optimalizálásában, az üzleti célok elérését támogató struktúrák és folyamatok kialakításában vagy éppen a vevő középpontba állításában.

Adatok és adatok ■ A big data témakörét az MTA SZTAKI tudományos munkatársa, Sidló Csaba előadása kapcsolta az előzőekhez. A koncepciót az adatok mennyiségének, sebességének, változatosságának, értékének, megbízhatóságának és változékonyságának átalakulása jellemzi, ahogy a feldolgozásra váró adattömeg mérete önmagában is a probléma részévé válik, és azt képtelenség a hagyományos eszközökkel kezelni. A szakember érdekes vagy meglepő információkon keresztül helyezte kontextusba a big data analitika fejlődését: például az emberi genom feltérképezése nemrégiben 10 évet és 3 milliárd dollárt felemésztő projekt volt, amire ma 100 dolláros költséggel órák alatt lehetőség lenne.





Adatok leszünk mindannyian, sőt már azok is vagyunk – kezdte előadását Ságvári Bence, az MTA szociológus kutatója. Ahogy a jelenlegi felhajtás néhány éven belül lecseng majd, a háttérben a big data elemzési és előrejelzési eljárások – esetenként újraírva a megismerés korábbi paradigmáját - beépülnek és belesimulnak a mindennapok világába. Az elemzés kiterjesztése a teljes sokaságra új kutatási módszereket hoz a felszínre. A pontatlanságot itt a méret már kompenzálni tudja, ahogy az oksági kapcsolatok egy részének helyét átveszik át korrelációra épülő (oksági magyarázat nélküli) kapcsolatok, kisszámú előzetes hipotézis helyett pedig maga az adat beszélhet.

Nem csak informatika ■ Antalóczy György, a KPMG forensic üzletágának vezetője rövid fogalommagyarázattal kezdte előadását, vázolva, hogy a forensic szolgáltatás a csalások, visszaélések felderítésétől az ipari kémkedés felderítéséig terjedhet. Egy felmérés alapján elkészítették a tipikus csaló profilját: 35-45 éves vezető beosztású férfi, aki legalább 10 éve van a cégnél. Antalóczy szerint az alkalom (gyenge kontrollok, átláthatatlan folyamatok, szét nem vélasztott hatáskörök) és a motiváció (pénz, személyes problémák, bosszú) mellett fontos, hogy a tettes mindig racionalizálja a tettét. A céges folyamatokat és szabályokat úgy érdemes alakítani, hogy azok ne akadályozzanak egy esetleges vizsgálatot.





Zsoldos Sándor, az IPR Insights ügyvezető igazgatója a konferencia első napján kitöltött több tucat kérdőív feldolgozása alapján a szoftvergazdálkodás témájában tartott előadást. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek körében az alacsony prioritásúak az szoftvergazdálkodási projektek, persze fontos tényező volt a korlátozott büdzsé és a belső szaktudás hiánya is. A szoftvergazdálkodás alapvetően könyvviteli jellegű tevékenység, éppen ezért fontos a pénzügy bevonása az ilyen projektekbe. A témával a közeljövőben önálló cikkben foglalkozunk, addig is érdemes visszalapozni Zsoldos Sándor közelmúltban megjelent írásához.

A legfontosabb a kommunikáció ■ Ábrahám Péter, a Bonafarm informatikai és beszerzési vezetője, illetve Matskási István, a Scitec Nutrition (korábban ugyancsak a Bonafarm) pénzügyi igazgatója Ellenségek vagy partnerek? címmel egy közös IT-projektet mutattak be a CFO és a CIO szemével. A 150 milliárdos konszolidált éves árbevétellel működő Bonafarm csoport IT-konszolidációja során összesen 19 cégnél egységesítették az informatikai folyamatokat, a különböző színvonlon működő önálló infrastruktúrákat, szerverparkot, irodai alkalmazásokat és ERP rendszereket. A központosított IT költés értelmében a csoport tagjai szolgáltatási díjat fizetnek a Bonafarm felé, így a költségek mindenütt pontosan mérhetők és indokolhatók.

A CIO-k és más "C szintű" vezetők, ezen belül is a CEO viszonyáról szólt Fekete Csaba, a FŐTÁV vezérigazgatójának előadása is. A közműszolgáltató első embere szerint ma már nem a nagy hal eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút, ami a piaci folyamatokra, ezen keresztül pedig az informatika szerepére is érvényes. Az IT a vállalati kultúra meghatározó elemévé vált, amely nem csak problémákat old meg vagy éppen generál, de ideális esetben kritikus sikertényezőnek számít. Az egyre inkább elengedhetetlen kommunikáció feltétele a hasonló kifejezés- és gondolkodásmód, ami azért is különösen fontos, mert az elvárások szerint az IT-nak a tényleges hozzáadott érték arányában olcsónak, érthetőnek és láthatatlannak kell lennie.

A szekciót lezáró kerekasztal-beszélgetésen is több ízben elhangzott, az IT projektet ugyanúgy kezelik, mint bármilyen más munkaprogramot, és cégszinten eredményt kell produkálnia – ahogy Fekete Csaba elmondta, az IT vezető elsősorban vezető, és azt várják tőle, hogy a cég fejével gondolkozzon. A beszélgetésben a FŐTÁV vezérigazgatója mellett jelen volt Kovács Zoltán, a Díjbeszedő vezérigazgatója is, míg a pénzügyi vezetők szemléletét Matskási István képviselte; a KPMG partnere, Székely Zoltán mellett részt vett a beszélgetésen két informatikai vezető is Racsmány Dömötör (FŐTÁV) és Karaba Zoltán (BAT) személyében.