A kiégettség érzése nem, vagy nem elsősorban a megfeszített munka és a túlórák következménye. Inkább annak köszönhető, ha nem tudjuk sem befolyásolni, sem megjósolni, mikor tarthatunk szüneteket – derült ki a Harvard Business School és a Boston Consulting Group közös programjából, amelynek eredményeképpen a tanácsadó cég számos belső munkacsoportjában előre tervezett leállásokat vezetett be, vagyis időről időre email-mentes estéket és hétvégéket biztosítanak a munkatársaknak.

Nincs megállás ■ A Harvard Business School 1600 céges vezetőt kérdezett meg egy vonatkozó felmérésében, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy lefekvés előtt minden második válaszadó rendszeresen ellenőrzi postafiókját, negyed részük pedig az ágyba is magával visz valamilyen eszközt, és ott folytatja a levelezést. Gyakori, hogy a mobil felhasználók azonnal válaszolni akarnak feletteseik vagy ügyfeleik üzeneteire, ami gyakran eredményez olyan email-füzéreket, amelyeknek estig sem szakad végük.

A Technology Review beszámolója a kutatás vezetőjét idézi, aki szerint alapvető probléma, hogy a munka és a magánélet közti határvonal sem egyértelmű. A BCG-nél mindenesetre jó eredményeket hozott a kísérlet, hiszen a hatvanötről ötvennyolc órásra csökkentett munkahét alatt az érintett tanácsadók pont ugyanannyi munkát végeztek, sőt elégedettebben és kiegyensúlyozottabban érezték magukat beosztásukban, mint a programból kimaradó kollégáik.

Az email is aluszik ■ Bár a mobilitásnak nyilvánvaló pozitívumai is vannak a termelékenység növelését illetően, az okostelefonok ugyanolyan könnyen akadályozhatják a munkavégzést. Bizonyos, elsősorban európai vállalatok már azzal kísérleteznek, hogy visszaszorítsák alkalmazottaik munkaidőn kívüli céges levelezését. A Volkswagen szerverei például két műszak között nem továbbítanak leveleket a németországi dolgozók nagy részének, a francia Atos Origin pedig azt tervezi, hogy a vállalaton belül teljesen megszünteti az elektronikus levelezést, mivel az emailek 85 százalékát teljesen haszontalannak ítéli.

Az időtényező mellett fontos szempont, hogy bizonyos munkakörökben az elektronikus levelezés és általában a webes alkalmazások ronthatják a döntéshozatal hatékonyságát. Egyre többen adnak hangot annak a véleményüknek, hogy a mobil eszközöket teljesen ki kellene tiltani a vezetőségi ülésekről, de az okostelefonok használata akár a kórházakban is aggályos lehet, a figyelem megosztásától (multitasking) kezdve egészen a biztonsági és személyiségi jogi problémákig.

Mobil túlóra ■ A munka és a magánélet összemosódása természetesen nem fehérgalléros jelenség, ahogy a fix munkaidős alkalmazottak közül is egyre többen használnak mobil eszközöket. A vállalatoknak már csak azért is foglalkozniuk kellene az aktuális trenddel, mert az hosszabb távon közvetlen anyagi kérdéseket vethet fel. Brazíliában már elfogadták azt a törvényt, amelynek értelmében túlórapénz illeti azokat a dolgozókat, akik munkaidőn kívül kénytelenek a céges levelekre válaszolni.


Egy kontinenssel odébb, Chicagóban jelenleg is zajlik az a per, amelyben egy városi rendőr számolná el túlórának, ha szolgálati mobilján kell emaileket, hívásokat és SMS-eket fogadnia. Az őrmester ügyvédje reméli, hogy a tárgyalás jelzésértékű ítélettel zárul majd: megfogalmazása szerint a munkáltató eldöntheti, kinek a bokájára szeretné felcsatolni a láncos golyót, de akkor fizesse is ki érte a megfelelő ellentételezést.