Az utóbbi időszakban a magyar vállalatoknál is rákényszerültek arra, hogy komolyan megnézzék, mire megy el az IT büdzsé.

A gazdasági válság hatásai markánsan jelentkeztek a nagy hazai gazdálkodó szervezetek IT költéseiben is. Igaz, az árbevételhez viszonyított költések nem csökkentek, de az informatikai szolgáltatásokat rendelő szervezeti egységek felelősei ma már sokkal tudatosabbak, jobban megnézik mire költenek, és azt, hogy az anyagi ráfordításért pontosan mit is kapnak. Ezek a megállapítások szűrhetők le a Budapesti Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös IT benchmarking kutatásának eredményeiből.

„Noha az árbevétel-arányos informatikai kiadások tekintetében az elmúlt időszakban nem mértünk csökkenést, ez így is azt jelenti, hogy sok helyen kevesebb pénz jutott informatikára. A nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is tudatosabbá váltak az IT költések. A vállalatok és közintézmények informatikai felhasználói egyre inkább tudni szeretnék, hogy milyen IT szolgáltatásokat, milyen rendelkezésre állással, milyen biztonsági szinten, és milyen költséggel vehetnek igénybe” – foglalta össze a helyzetet Drótos György a Corvinus Egyetem docense.

Komolyabbak lettek az elvárások ■ A tudatosság a számokban is tetten érhető: a vizsgált szervezetek 65 százaléka ma már belső vagy külső informatikai szolgáltatóval kötött Szolgáltatási Szint Megállapodás (Service Level Agreement – SLA) alapján vásárol informatikai szolgáltatást. Ráadásul a szervezetek közel fele pénzügyileg is szankcionálja, ha az SLA elvárások nem teljesülnek. Bár a megkérdezett vállalatok 21 százalékánál nincs részletes SLA, a megrendelés itt is rögzített szolgáltatáskatalógus alapján történik. Azon szervezetek aránya, ahol semmilyen formában nincs kibontva a szolgáltatás konkrét tartalma már csupán 14 százalékot tesz ki.

A kutatásból egyebek mellett az is kiderül, hogy az IT költségvetésen belül az elmúlt évben tovább erősödött az üzemeltetés részaránya (a teljes IT költés 51 százalékáról 55 százalékra) a fejlesztési és az irányítási feladatok rovására. „A nem nélkülözhetetlen fejlesztések leállítását követően a vállalatok most az üzemeltetési kiadások területén keresik a megtakarítási lehetőségeket. Rövidtávon csábító lépés lehet a szolgáltatási szintek százalékos csökkentése, de a közép és hosszú távú következmények gyakran túl negatívak; esetenként például felhasználói frusztrációt, vagy hatékonyságvesztést okozhatnak. A valódi megoldást ezzel szemben inkább a korábban kötött szolgáltatási szerződések teljes újratárgyalása jelentheti, mert csak ez biztosítja a válság következtében megváltozott megrendelő szervezetek technikailag optimális, és esetleg olcsóbb kiszolgálását is.” – mondta Dr. Drótos György.

Hátráltató tényezők ■ A felmérés eredménye alapján úgy tűnik, hogy az IT üzemeltetés is komoly hatékonyságnövelési potenciált rejt magában. Míg a nemzetközi legjobb gyakorlat szerint például egy üzemeltető munkatársra átlagosan 100-120 munkaállomás jut, addig a magyarországi minta szervezeteiben csak 54. „A magas üzemeltetői létszám számos okra vezethető vissza. Hazánkban például az IT szervezetben dolgozó munkatársak egy része az üzemeltetésen kívül fejlesztési projektekben is részt vesz, így csak részben tud üzemeltetési feladatokat ellátni. De legalább ilyen erős befolyásoló tényező a heterogén, gyakran elavult informatikai infrastruktúra, amely nem teszi lehetővé az üzemeltetési és karbantartási munkálatok összehangolt, standardizált elvégzését.” – mutatott rá Dr. Drótos György.