Ha 11 és 15 óra között tíz percnél tovább tartózkodunk a napon, könnyen leéghetünk, fedetlen fejjel sétálva napszúrást kapunk, folyadékpótlás nélkül kiszáradhatunk - ezeket az alapvető tudnivalókat sokfelé halljuk, de ha valakit mégis "megcsap a nap", megúszhatja rövid kellemetlenségekkel, múló tünetekkel. Notebookok, telefonok és egyéb számítástechnikai eszközök számára viszont akár végzetes is lehet, ha nem óvjuk őket a melegtől vagy épp a közvetlen napsütéstől. Az alábbiakban néhány fontosabb óvatosságra intő esetet gyűjtöttünk össze, melynek jó része triviálisnak is tűnhet, ám már idei, személyes tapasztalatok is bizonyítják: érdemes odafigyelni eszközeink "hőháztartására".

Levegőt! ■ A hazai irodák közül még mindig jó pár akad, ahol valamilyen okból nem működik semmilyen légkondicionáló berendezés. Hiába vannak ilyenkor nyitva az ablakok, behúzva a sötétítők, a meleg mindenhová beférkőzik. Még ha a dolgozók valamelyest kényelemben is érzik magukat a huzatban, az asztali számítógépek gyakran az asztal alatti toronyházakban főnek levegőtlen kis helyeken.



Az ilyen eldugott, légmozgástól leárnyékolt kuckókban eleve megreked a hőség, és az asztalok kiképzése miatt a friss levegő cseréje is nehézkes. Még akkor is, ha a számítógépházak, tápok és processzorok ventillátorai a legnagyobb fokozaton dolgoznak, egy idő után csak az elhasználódott, forró levegőt keringetik újra meg újra. Ekkor viszont megnő a hardveres hibák kockázata, leggyakrabban a túlhevült processzor adja fel a harcot. Ez első körben csupán múló bosszúságot jelenthet, mivel a rendszer ilyenkor "elszáll", elveszítjük a nem mentett munkát, elpocsékoljuk a munkaidőt. Több ilyen leállás azonban veszélyezteti a hardverelemek egészségét, élettartamát is, ezért egy idő után azt vehetjük észre, hogy a meleg elmúltával is hibák, leállások tarkítják a napi munkát.

Tiszta légutak ■ Ahhoz, hogy a legkisebb esélyt adjuk a számítógépek hőgutájának, mindenképpen helyezzük el őket olyan helyen, ahol a lehető legjobb szellőzést biztosíthatjuk számukra. Fontos, hogy nézzük át a gépek ventillátorait, légnyílásait, amelyekben akár pár hónap alatt is megülhet a por, így meggátolva a levegő átáramlását.

Ne higgyük persze, hogy az effajta "légzési nehézségekkel" csak a nagy, asztali gépeknek akad gondja - a notebookok is könnyen eldobhatják a munkát a meleg irodában, hiszen ezekben gyakran még szűkösebbek az alkatrészek közötti levegőztető-útvonalak. Érdemes a hordozható gépek légnyílásait is időszakonként megvizsgálni, és ecsettel, fültisztító pálcával óvatosan megtisztítani a szennyeződésektől. A könnyen melegedő noteszgépekhez akár beszerezhetünk speciális hűtőpadokat is, amelyek már akár tízezer forint alatt is megtalálhatóak. Ezek ventillátorral ellátott, speciálisan kiképzett felülettel rendelkező "alátétek", amelyek a gépek aljának felforrósodását akadályozhatják meg.



A napra lehet nézni... ■ ...de eszközeinket napon hagyni nem ajánlott. A közvetlen napfény képes akár fél óra alatt is úgy felforrósítani például egy okostelefont, hogy abban maradandó károsodást okozzon - a legkisebb probléma, ha a műanyag felület deformálódik, de a kijelzőt is teljesen tönkreteheti a tűző nap, és sok más belső alkatrész mellett az akkumulátorra is veszélyes a forróság. Ne feledjük, hogy közvetlen napfénynek számít az iroda ablakában hagyott notebook, az autó szélvédőjéhez közel hagyott telefon is.

Ha az adott környezeti feltételek miatt nehéz elrejteni eszközeinket a nap elől, érdemes letakarni őket, méghozzá minél világosabb, lehetőleg fehér anyaggal, amely a legkevésbé szívja magába a hőt. Figyelni kell az autós kihangosító bölcsőkben hagyott telefonra, a strand napernyője alól kikandikáló tabletre is, ha nem akarjuk százezres nagyságrendű mínusszal zárni a forró nyári napot.



Gyakori tévhit, hogy a napon felejtett vagy felmelegedett készülékeket gyorsan minél hidegebb helyre kell tenni, hogy "meggyógyuljanak" - ezt lehetőleg senki se próbálja meg "élesben". Egy 50-60 fokra felhevült telefont a mélyhűtőbe bevágva csak még tovább rontjuk az eszköz helyzetét, mivel a hirtelen, nagy hőmérséklet-különbség miatt a különféle anyagokból készült alkatrészek összehúzódnak - méghozzá nem épp ugyanabban az arányban. Ezért repedésektől a visszafordíthatatlan műszaki hibákig sokféle módon kivégezhetjük az eszközt épp a jószándék nevében.

Hűtés házilag ■ Ha a közvetlen napfényt kiküszöböltük, de a forró irodában vagy lakásban mégis dolgozni szeretnénk, érdemes a folyamatos légáramlás biztosítása mellett pár trükköt is bevetni. Egyrészt dolgozzunk szakaszosan - óránként kapcsoljuk ki a gépet, hagyjuk az alkatrészeket normál hőfokra visszaállni (eközben mi is ihatunk egy pohár ásványvizet). Másrészt egy egyszerű ventillátorral is csodát tehetünk, ha úgy állítjuk be, hogy a gép felé (is) tud kavarni a levegőn. Egyszerű, de jól bevált csel, ha a mélyhűtőben, műanyag palackban jéggé fagyasztott vizet teszünk a ventillátor mögé, így egyfajta "szegény ember légkondiját" létrehozva. Ebben az esetben csak arra figyeljünk, nedvesség ne kerüljön a gépekbe, a felolvadó vizet cseréljük le másik fagyott palackra, és az üveg oldalát is töröljük le néha.