Itthonról nézve a Kickstarter egy titokzatos, pénznyelőnek tűnő képződmény, amihez az egyszeri magyar felhasználó csak nehezen fér hozzá. És egyáltalán: milyen dolog az, hogy fizetek valamiért, ami még nincs is kész, és az sem biztos, hogy valaha megkapom az adott terméket. Pedig ezek a közösségi finanszírozás alapjai, aminek legnagyobb és legismertebb képviselője a Kickstarter.

A Film és Videó a nyerő ■ Az oldalt 2009-ben alapították, és az eltelt idő alatt önmagában is sokat nőtt, fejlődött, de ami még fontosabb, hogy több, hasonló profilú oldal létrejöttét generálta. A tegnap közzétett számok szerint a Kickstarter átlépte a 100 ezres álomhatárt, vagyis indulása óta (egészen pontosan) 100 147 projekt indult el, aminek megvalósítását a nyilvántartás szerint 43,96 százalékban tették lehetővé az adakozók. Ez pénzben kifejezve 630 millió dollárt jelent, ebből 535 millió az ötletgazdáknál kötött ki, akik ennek segítségével tudták legyártani a terméket, vagy elindítani a kiírt szolgáltatást. A kettő különbségét alkotó 95 millió dollár egyik részét (68 millió) a sikertelen projektek jelentik, míg a másik, 27 millió dolláros részét olyan projektekre adományozták, amelyek a mai napig még nem zárultak le. Az említett összegek azonban bruttó számok abban az értelemben, hogy az elnyert támogatásból még lejön a Kickstarter és a tranzakciót bonyolító Amazon jutaléka is.

_{Kickstarter projektek és dollárok (a kép nagyítható)}

Az összesítő táblázat szerint a sikeresen ráfordított összeget (116 millió dollár) és az elindított projektek számát nézve (26 343) is a Film és Videó a legnépszerűbb kategória, amit szorosan követnek a játékok, a dizájn, a zene és a technológia. A lista végén található, kevésbé népszerű kategóriák között azonban jóval magasabb a megvalósulási arány, ezért aki biztosra akar menni, az tánc, színház, zene vagy képregény projektekben gondolkozzon. 

Sok a buktató ■ Nem véletlen, hogy ezek megvalósítása a könnyebb, hiszen azoknál a termékeknél, ahol gyártás, forgalmazás és egyéb logisztikai feladatok vannak, ott sokkal bonyolultabbá, nehézkesebbé válnak a folyamatok. Így aki olyan terméket akar tető alá hozni, aminek létrehozását, majd a vásárlóknak való eljuttatását meg tudja oldani digitálisan, annak sokkal könnyebb dolga lesz. Ezen buktatók miatt sok sztori szól az olyan ígéretesen induló, de aztán befuccsoló Kickstarter projektekről, mint az Elevation Dock, amely azért járt pórul, mert az Apple az időközben bejelentett iPhone-jába már egy teljesen más csatlakozót épített be.
 

Az egyik leghíresebb, Kickstarteren indult Pebble okosóra projekt is csak nagyon nehezen valósult meg, ami elsősorban az óriási érdeklődésnek volt köszönhető. Általánosságban is jellemző, hogy a nem várt siker teljesen szétzilálhatja a fejlesztő csapatokat, így a Pebble (100 ezer dolláros célhoz képest 10 millió dollár folyt be) is csak hosszas előkészítés után került piacra, és aki most szeretne hozzájutni a jövő egyik fontos trendjét szimbolizáló órához, az legfeljebb a várólistára tud feliratkozni. Miközben a hazai, közösségi finanszírozáson alapuló oldalak nem váltak be, addig az azért előfordul, hogy magyar vonatkozású ötletek sikeresek a Kickstarteren. Ilyen volt például a GeoGebra nevű, matematika oktatást segítő szoftver iPadre portolásának projektje.