A CNN 2300 olvasót monitorozott a világ minden tájáról, hogy képet kapjon hírfogyasztási és főleg -megosztási szokásaikról. A két hónapos kutatás a józan paraszti ésszel is kikövetkeztethető eredményre jutott: a hírek terjesztésében egy szűk csoport vállal oroszlánrészt, és elsősorban a közösségi csatornákon keresztül juttatják célba ajánlásaikat.
Hírvivő kisebbség ■ Számokra lebontva ez azt jelenti, hogy a megosztások majd’ 90 százaléka az olvasók alig több mint negyedéhez köthető. Az elosztási csatornák között egyértelműen a különböző közösségi oldalak vezetnek.
A Facebook, a Twitter, a YouTube és a MySpace felületein történt a terjesztés 43 százaléka. Az e-mail azért még mindig elég jól áll a maga 30 százalékos arányával, az sms 15 százaléka viszont meglepően magasnak tűnik. Talán ez utóbbi mögött az okostelefonok erőteljes elterjedése áll, bár azokkal egyszerűbbnek tűnik a fenti csatornák használata. A sor végére került az azonnali üzenetküldés 12 százalékkal.
Kulturális eltérések ■ A megosztás mögötti alapvető motivációs indokokat vizsgálva arra jutottak, hogy régiónként eltérőek a szokások. Észak-Amerikában és Európában elsősorban azért osztanak meg anyagokat egymással az emberek, mert úgy gondolják, hogy az a másik számára hasznos, érdekes lehet. Ezen belül Európában komolyabb szerepet kapnak a munkához köthető ajánlások. Ázsiában ezzel szemben olyan témák keringenek, amelyek a küldő nézeteit, tudását, identitását erősítik meg.
Téma szerinti bontásban az látszik, hogy a cikkek kétharmada az aktuális, vezető anyagok közül kerül ki, 19 százalék „breaking news”, a vicces, érdekes cikkek pedig körülbelül egy hatodát teszik ki a teljes spektrumnak. Az anyagok jó része általános érdeklődésre számot tartó írás, de kiemelten nagy arányban szerepelnek pénzügyi, tudományos, informatikai témák, valamint olyan tartalmak, amelyek vizuálisan is megragadják az emberek figyelmét.
Jó sztorira a hirdető is vevő ■ A CNN alelnöke szerint a kutatás célja az volt, hogy felmérjék az ajánlott tartalmak és a hirdetések között esetlegesen létező összefüggéseket. Didier Mormesse elmondása szerint azt tapasztalták, hogy a sokak által terjesztett sztorik mellett elhelyezett reklámokra fogékonyabbak voltak az olvasók. Ennek megfelelően azok a médiumok, amelyek ilyen jellegű anyagokat rendszeresen képesek előállítani, jobban képesek kiszolgálni hirdető partnereiket.
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?