Ha nem is a tavasszal felvázolt eredeti elképzelés mentén, de némi módosítással nyár végére elkészült Németországban az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy a tartalomszolgáltatók egyfajta jogdíjat szedjenek be a Google-től és más keresőszolgáltatóktól valamint tartalomaggregátoroktól.

Fizetőképes kereső ■ Ha törvényerőre emelkedik a terv, az internet megadóztatásának egy speciális formája valósulhat meg, ahol a keresőszolgáltatások, vagy tartalomaggregátorok üzemeltetőinek fizetnie kéne, ha egy más által publikált tartalmat vagy annak akár egy kis részletét is megjelenítik a találatok listájában. A magyarázat erre az, hogy például a Google keresési találatai között felbukkanó cikkcímek és az azokhoz tartozó bevezetők megjelenítésével a cég hirdetési bevételhet jut, miközben a médiumok, amelyek magát a tartalmat előállították, ebből semmit nem látnak.

A németeknél láthatóan kormányzati hátszelet élvező koncepciót egy házzal arrébb azonnal felkapták. Franciaországban a magazinkiadókat tömörítő iparági szövetség melegítette fel a héten az ott is már egy ideje ötlet szintjén meglévő "Google-adó" témáját. A szervezet illetékese többek között azzal érvelt a tervezet mellett, hogy az olvasók egy részének kíváncsiságát pusztán a cím és a bevezető mondatok elolvasása is kielégíti, így a kiadók olvasókat vesztenek azzal, hogy rá sem kattintanak a tartalomhoz vezető linkre.

Más megközelítés ■ Nyilvánvaló, hogy a kérdést a másik oldalról is meg lehet közelíteni. A Google és más internetes szolgáltatók forgalmat, nem egy esetben igen jelentős forgalmat irányítanak a tartalomelőállító csatornákra, teszik mindezt ingyen. Nyilvánvalóan a keresőszolgáltatás minőségét, azaz relevanciáját kérdőjelezné meg, de ezen az alapon felvetődhetne a fordított pénzmozgás kérdése is. Magyarul a keresőcégek is kérhetnének pénzt azért, hogy a sima találatok között megjelenítsék egy-egy kiadó cikkeit.

És persze létezik egy harmadik út is, amihez kellő bátorság és nem kevés tőke szükségeltetik. Ezzen az úton jár a híres-hírhedt Rupert Murdoch, aki két éve fizetős fal mögé rakta a Times online változatát, miközben letiltotta a Google keresőrobotjait. Bár egyelőre nem tűnik átütő üzleti sikernek a médiacézár húzása, kicsit más formában, de számos európai kiadó követte ezt a modellt.

Internetes középkor ■ Ami a "sértett felet" illeti, a reakció borítékolható volt: a Google igen élesen reagált a német fejleményekre. Szerintük a mindenféle jogi és gazdasági alapot nélkülöző tervezet fenyegeti az internet szabadságát, amely ha törvénerőre emelkedik, súlyos negatív hatással lesz a német felhasználókra mind az információ elérhetősége, mind annak költségei szempontjából. A Google úgy látja, a német gazdaság egészét is visszavetné ez a kezdeményezés. Ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy a két fél érveinek valóságtartalmát a gyakorlati tapasztalatok fogják eldönteni.