Élesedik a Google és a Microsoft közötti keresőháború, amely a fizetett találatok több tízmilliárd dolláros piacáért folyik.
Február közepén újabb globális front nyílt a keresőszolgáltatást nyújtó cégek közt: a cél mind nagyobb szelet kihasítása a tavaly már 30 milliárd dollárt meghaladó online kereső alapú hirdetési tortából. "A Google keresési eredményeit lopja a Microsoft Bing" – ilyen, és ehhez hasonló szalagcímek tűntek fel pár napja a nemzetközi sajtóban.
Az ütésváltás most úgy indult, hogy a Google megvádolta a Microsoftot: a
Bing kereső hatékonyságát éppen a Google találatainak elemzésével javítják a fejlesztők. A trükköt olyasféle módszerrel azonosították, mint a bankrablások esetén alkalmazott „megjelölt bankjegyek” figyelése – véli
Amit Singhal, a Google keresési algoritmusáért felelős szakértő. Szándékosan hibás találatokat rejtettek el a Google keresőmotorban, amelyeket nem sokkal később a Bing is megjelenített, márpedig ugyanazt a hibát kétféle keresési metódus nem okozhatja. A Bing tehát bizonyíthatóan "átkukucskál" a versenytárs térfelére – vonták le a következtetést a Google-nál.
A Microsoft szerint ez nem igaz, ők csupán a felhasználói kereséseket elemzik. A Microsoft a böngészőkbe telepíthető Bing Eszköztár által gyűjtött adatokat használta. Az ingyenes kiegészítő azoktól a felhasználóktól mentett le anonimizált keresési statisztikákat, akik Bing Eszköztárat használtak, de a Google-ban kerestek, így történhetett az eset – hangzik a redmondi cég verziója.
Rajz: Szántói Krisztián
Kard ki kard ■ Nem túl elegáns módon a Microsoft tovább is ment: újra megvádolta a Google-t, hogy gyűjti a felhasználók adatait, azok beleegyezése nélkül. Ezzel ismét felvette a fonalát annak a korábbi nyilatkozatháborúnak, amely szerint a
Google egyfajta Nagy Testvérként elraktározza a keresési információkat a netezőkről. Sőt, a Microsoft sietve kijelentette: a Bing tiszteletben tartja a felhasználóit, és semmilyen azonosítható információt nem tárol el róluk vagy keresési szokásaikról.
Bár a korábbi vádakra maga a Google is hasonló választ adott, hangsúlyozva a tárolt adatok anonimitását, egy ilyen nyilatkozatháború mégis jól jöhet a Bing népszerűsítése szempontjából, hiszen legalább beszélnek róla…
Miért is újult ki ez a háború? Elemzők szerint azért, mert a Google monopolhelyzete a Microsoft és a Yahoo! összefogása ellenére sem látszik megtörni. Igaz, a webes adatforgalmat mérő statisztikák szerint a Google dominanciája lassacskán apad, viszont a hirdetési bevételekben ez a mai napig nem látszik. Januárban az amerikai netezőknek ugyan már „csupán” 66 százaléka használta a Google keresőszolgáltatását, míg a Bing részesedése 13 százalékra növekedett. Ha ehhez hozzávesszük a szintén Bing alapú, és a Microsofttal együttműködő Yahoo! 16 százalékos tortaszeletét is, azt láthatjuk, hogy a Microsoft jelentősen megerősödött a keresőikre jutó találatok terén.
Ám az IHS Screen Digest nevű elemző cég friss adatai szerint 2010-ben nemhogy csökkent volna, hanem 81-ről 83 százalékra nőtt a Google világpiaci részesedése a keresők generálta hirdetési piacon. Pedig a keresők királyát jegyző cégnek
Kínában, Oroszországban és Dél-Koreában is egyre markánsabb helyi konkurense van.
A Google keresőjét a szakértők szerint naponta 3 milliárdnál is többször használják, és bár a Bing még nem ennyire erős, a használatával lefolytatott napi keresések száma is 1 milliárd körüli. A weben keresők 10–11 százaléka rákattint a fizetett találatokra is. Ez pedig a 4 milliárdos napi keresésre vetítve bizony 400 millió körüli kattintás. Így már érthető, miért fontos mindkét nagyvállalatnak, hogy keresőjüket minél többen használják. A Google 2010-es hirdetési bevételei 28,2 milliárd dollárt tettek ki, és bár a Microsoft a keresőkön elhelyezett hirdetésekről nem közöl külön lebontott összegeket, bizonyos, hogy a Yahoo!-val együtt szintén tízmilliárdos nagyságrendről beszélhetünk – ezért pedig már érdemes csatázni.
Nyitott kimenetel ■ A Bing a nagy múltú Yahoo!-val 2009 júliusában lépett szövetségre: a valaha saját keresőszolgáltatást működtető
Yahoo! mögött azóta Bing "motor" dolgozik, és a kapcsolódó hirdetési bevételek nagy része is a Microsofthoz folyik be. Sőt, a múlt héten jelentették be, hogy hirdetési együttműködésük immár nem csak Észak-Amerikára vonatkozik, azt kiterjesztik az egész világra.
Ám a most folyó ütközet kimenetele nem csak ezért nyitott. A Google és a Microsoft saját böngészőik alapértelmezett keresőjévé is a "házi keresőt" teszik, s ugyanez a stratégia érvényes a manapság egyre elterjedtebb okostelefonok és tabletek operációs rendszereire is. A Google sikeres Android rendszerén egyértelműen Google kereső az alapértelmezett, a Microsoft azonban nem csak az asztali Windows és az okostelefonos
Windows Phone 7 rendszereken favorizálja a Binget, de ezt a keresőt használja az Android legnagyobb vetélytársa, az iPhone és iPad alapjául szolgáló iOS rendszer, de a
Facebook is.
Hol vannak a magyarok? ■ AltaVizsla, Heuréka – a legalább egy évtizede netezők még emlékezhetnek ezekre a keresőkre, amelyeket egy időben szinte a nemzetközi szolgáltatásokhoz mérhető sűrűséggel használtunk itthon. Nos,
a magyar keresőszolgáltatók sem tűntek el teljesen, csupán specializálódtak.
A Johu keresője például kényelmi szolgáltatásokkal kedveskedik: mivel a felhasználók nagy része csak a keresők első, néha a második találati oldalát nézi át, a többi gyakorlati szempontból láthatatlan. A Johu.hu találati listájának bal oldalán látható tartalomjegyzékben viszont megjelenik minden olyan kapcsolódó eredmény, amelyben az adott szó szerepel, függetlenül attól, hogy sorrendben hányadik helyen volt. Ezt a listát ráadásul grafikus formában is megnézhetjük, jobban eligazodva a társítható kifejezések között. A Miner pedig inkább a speciális területekre fókuszál: blogokban, fórumbejegyzésekben, videós tartalmak információiban keres.
A keresők másik túlélési stratégiája, hogy nem bárki által használható formában, hanem valamilyen vállalati, személyre szabott konstrukcióban működnek tovább. A már említett Johu fejlesztője, a hazai tulajdonú WebLib Kft. PolyMeta nevű megoldását például a tekintélyes amerikai magánegyetem, a Vanderbilt University, valamint a Debreceni Egyetem használja belső kereséseire, de a keresőmotor több nemzetközi vállalat belső rendszerében, vagy akár a Magyar Tudományos Akadémia könyvtári adatbázisában is dolgozik.
"Azért hoztuk létre ezt a keresőrendszert, mert úgy látjuk, hogy a nyilvános internet tartalom rohamos növekedése mellett, a közzétett információ egy igen jelentős része még mindig nem érhető el az általános internet keresőkkel" – mondja
Jóföldi Endre, a WebLib ügyvezetője. S hozzáteszi: saját fejlesztésű keresőmegoldásuk bármilyen interneten elérhető adatbázisból gyorsan és dinamikusan állít elő tartalmat, jelenleg közel 1000 kereshető forrással – tudományos adatbázisokkal, általános keresőkkel, videó-, kép-, és hírgyűjteményekkel – dolgozik.
(A cikk a Figyelő 2011/8. számában jelent meg.)
