Keleten a helyzet... ■ Ez egyébként rezonál az IDC múlt évben közzétett jelentésével. A kutatócég szakértője egy őszi konferencián kitért a magyarországi állapotokra is: egyes szervezetek már itthon is rendelkeznek vállalati mobilitási stratégiával, míg mások (egyelőre) inkább teljesen tiltják az ilyen lehetőségeket – "abból baj nem lehet" alapon.
Németországban
az átlagnál (21%) másfélszer nagyobb arányban kérik a kereskedők, hogy tableten végezhessék munkájukat.
Falnak szaladnak? ■ Ennek ellenére nehéz mindezt a vállalati rendszeren átverni, hiszen még ebből a kifejezetten a fejlett régiókban végzett felmérésből is az derült ki, hogy az informatikai részlegek fele foggal-körömmel próbál keresztbe tenni az új jövevényeknek. Teszik ezt annak ellenére, hogy a tiltást hangoztató válaszadók is tisztában vannak vele, hogy a kollégák ennek ellenére megtalálják a kiskapukat, és nem feltétlenül zavarja őket, hogy ez a vállalati szabályzatba ütközik.
Az IT részlegek ellenállása sokrétű, de természetesen a biztonsági aggályok jelentik a leggyakrabban említett témát. Például a "tabletfertőzöttség" szempontjából legjobban álló egyesült államokbeli válaszadóknál ez négyből háromszor előkerült. A teljes felmérés adataiból az látszik, hogy a megkérdzett vállalatok legalább felénél nagyon alaposan megvizsgálnák, ki és milyen feltételekkel férhetne hozzá a céges alkalmazásokhoz. Ugyanakkor a többség meg van győződve róla, hogy a vállalat igényeire szabott saját applikáció implementálása üzleti haszonnal járna a cégnek.
A válaszokból kiderül, hogy egy táblagéptől a céges informatikusok túlnyomó többsége a gördülékeny emailezést és a dokumentumok megosztásának lehetőségét várja el, de hasznos, ha videokonferencia lebonyolítására, azonnali üzenetküldésre is be lehet vetni. A cég más eszközeivel és adatbázisával történő szinkronizáció szintén olyasmi, amit jó, ha könnyedén meg lehet oldani egy tablettel. Már amennyiben gyártója azt szeretné látni, hogy terméke megjelenjen a vállalatok mindennapi életében is.
