A cookie-k (magyarul sütik) apró, változatos rendeltetésű szövegfájlok, amelyek a böngészőn keresztül kerülnek fel a számítógépekre, és a felhasználó tevékenységéről tárolnak adatokat. Például a Google és más szolgáltatók is ilyen sütik segítségével azonosítják, hogy valaki a hirdetéseken keresztül jutott-e a megfelelő oldalakra. A lényeg minden esetben az egyedi azonosításra való képesség, vagyis a sütik kiváló nyomkövetőként szolgálhatnak, amit az online iparban – média, reklám, keresés stb. – működő cégek ki is használnak a konverziókövetésben és a minél pontosabb statisztikák elkészítésében.

Fű alatt ■ A legnépszerűbb webböngészők között az Apple Safari az egyetlen, amely alapértelmezett beállításként blokkolja a külső féltől származó sütiket (third-party cookie) – ezeket a böngésző úgy kapja egy adott honlapon keresztül, hogy valójában nem annak üzemeltetőjétől származnak. Így dolgozik mondjuk a Facebook "Tetszik" gombja, amely a Bitport cikkei mellett is megtalálható. Amennyiben tehát a számítógépen már ott van a megfelelő süti, a Facebook információkat gyűjthet rajta keresztül; így lehetséges az is, hogy a bejelentkezett felhasználót minden egyes meglátogatott oldalon személyre szabott Facebook doboz várja.

A Safari említett megoldása azonban látszólagos, hiszen egy ismert hiányosságát kihasználva elérhető, hogy a böngésző azt higgye, egy online űrlap kitöltése zajlik, így a harmadik féltől származó cookie-k a beállítás ellenére is gond nélkül telepíthetők. A The Wall Street Journal múlt pénteken számolt be róla, hogy a lehetőséget a Google is kihasználta, így a +1 gombokon keresztül a vállalat által használt sütik a tiltás ellenére is gond nélkül működtek a Safari böngészőben.

Mindezt a Google sosem verte nagy dobra, bár saját közleménye szerint jóhiszeműen járt el, mivel az volt a célja, hogy szolgáltatásainak teljes funkcionalitását biztosítsa minden felhasználójának. A cég azt is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó, hirdetésekkel kapcsolatos sütik nem gyűjtöttek össze személyes felhasználói adatokat, a felfedezést követően mindenesetre elkezdték kipucolni a szóban forgó HTML kódokat a Safari böngészőkből.

Trükkös biztonság ■ Az ügy tanulsága mégsem feltétlenül a Google viselkedésében keresendő, hiszen a vállalatnak valóban semmi köze az Apple biztonsággal kapcsolatos döntéseihez vagy a felhasználói adatok kezeléséről szóló házirendjéhez. A naívabbak még azt is elhihetik, hogy a sütik elhelyezése nem volt szándékos – a Google közleménye legalábbis ezt állítja, hivatkozva az Apple által definiált kivételekre, amelyek egyes közösségi funkciók esetében ugyancsak az alapbeállítás részei.

Ugyanilyen fontos kérdés, hogy a biztonság mint jelszó mire adhat lehetőséget egy-egy gyártónak: az Apple esetében például normális-e, hogy erre hivatkozva kizárjon saját platformjáról más piaci szereplőket. Az informatikában nem lehet eléggé hangsúlyozni a biztonság jelentőségét, éppen ezért könnyű vele kapcsolatban hisztériát kelteni, majd arra alapozva döntéseket és termékeket legitimálni. Az Apple azt is a biztonság és a teljesítmény jól védhető szempontjaival támasztotta alá, amikor kiseprűzte rendszerei alól a Flasht, ám a valóságban mégiscsak egy rivális alkalmazásfejlesztői platformot lehetetlenített el.


A Google a maga részéről az internetes keresésekből és az online hirdetésekből él, legtöbb termékét pedig a fél világ ingyenesen veszi igénybe. Nem csoda, ha sokan felteszik a kérdést: vajon az "online lábnyomukra" kényes felhasználók hajlandóak lennének minden keresés után bedobni egy ötvenest a Google kasszájába, vagy tízezreket fizetni minden androidos verziófrissítésért? A Google gyakorlatát ugyanis el lehet ítélni, meglepődni rajta azonban álszent dolog.

A felszín alatt ■ Akit az sem zavar, hogy a cég egyetlen profil alatt egyesít minden adatot és információt, amit a felhasználók a különféle szolgáltatásokon keresztül nála hagynak, az a jelenlegi esetben is legfeljebb az akció "titkosítása" miatt vonhatja fel a szemöldökét. A nem regisztrált felhasználókat sem a Google, sem az Apple nem tudja befolyásolni vagy nyomon követni, így a megoldás is nagyon egyszerű: ne használjuk az adott termékeket, vagy használjuk őket, alkalmazkodva az üzleti modellhez, amelyre a termékek épülnek. A piaci szereplők gyakorlatáról mindenkinek lehet véleménye, de az nem mentesít a tudatos felhasználás felelőssége alól.