A régióban működő online fizetési szolgáltató, a PayU által végzett felmérésből egyértelműen kiderül, hogy egykor még előszeretettel elmaradottnak titulált keleti szomszédunk erősen rágyúrt az e-kereskedelemre. Romániában a kétezres évek közepe óta van lehetőség interneten is fizetni, mára a lakosság 28 százaléka rendszeresen él is ezzel a módszerrel.

Keleten a helyzet lassan változik ■ Az online fizetés terén hasonlóan régi motorosnak számít Lengyelország, ahol 3 netes tranzakció történik másodpercenként. A PayU nemrég lépett az ukrán piacra, ahol az ország interneten vásárló lakosainak már 21 százaléka megbízik ebben fizetési módszerben. Lemaradásban vannak azonban a szintén friss belépő törökök, akiknek mindössze 8 százaléka fizet online bankkártyával. Hozzájuk képest mi magyarok jobb helyzetben vagyunk, hiszen 10 százalék körül alakul azoknak a netpolgároknak a száma, akik így egyenlítik ki online vásárlásuk ellenértékét. Az MNB statisztikai adatai alapján, az online fizetési tranzakciók számát tekintve ez 60 százalékos növekedést jelent az elmúlt 2 évben.



Van azonban olyan terület, ahol mi magyarok minden más fizetési lehetőségnél nagyobb arányban választjuk a netes bankkártyás módszert: itthon, ha valamilyen eseményre vásárolunk jegyet, tízből kilenc alkalommal így fizetünk. De népszerű ez a számlakiegyenlítési mód akkor is, ha elektronikai és kulturális termékeket vásárolunk.

Mindenki másképp csinálja ■ Hogy az egyes országok felhasználói milyen területen fizetnek legszívesebben online bankkártyával, érdekes eltérést mutat: a csehek szívesen intézik sportfogadásaikat így, illetve a különböző internetes tartalmakért is ezzel a módszerrel fizetnek. Az oroszok, a cseh felhasználókhoz hasonlóan, de eltérően a többi országtól, különösen szívesen használják online a bankkártyájukat, ha tartalmat, például zenét vagy filmet vásárolnak interneten. Románia e tekintetben is előrébb jár a régió más államaihoz képest: a többi országtól eltérően náluk a legtöbben a közüzemi számlákat is ezzel a fizetési módszerrel egyenlítik ki.

A keleti régió országait az általános internethasználat alapján összehasonlítva viszont Románia kivételesen nem az élbolyba tartozik. Magyarországhoz hasonlóan 35 százalékos internetpenetrációval rendelkezik, azonban míg nálunk körülbelül 1,2 millióra tehető azok száma, akik szívesen vásárolnak online, addig a román nethasználóknak az összes többi országhoz képest jóval nagyobb aránya, 84 százaléka teszi ezt. Lengyelország lakosságának 59 százaléka internetezik rendszeresen, a netezők 68 százaléka pedig vásárlásra is használja a világhálót. Így nem túlzás azt állítani, hogy a régió legnagyobb e-kereskedelmi piacáról beszélhetünk. A legtöbb online vásárlási lehetőséget mégis Csehország kínálja netezői számára: a régióban egyedülálló módon 21 ezer webshop igyekszik kiszolgálni a neten vásárlókat. A törökök e tekintetben is bizalmatlanok. Hiába online a lakosság közel fele, alig 7 százalékuk vásárol a világhálón.

A PayU felmérésének összefoglalásaként arra a megállapításra jut közleményében, hogy az internethasználat elterjedése és az e-kereskedelembe vetett bizalom nem feltétlenül függ össze. Azonban minél nagyobb rutint szereznek a régió egy-egy országának lakosai az internetes vásárlásban, annál jobban bíznak az online fizetési megoldásokban is.