Mozgalmas év az idei, ez már a felénél is látszik. Az iPad bejelentésével és gyors sikerével - tetszik, vagy nem - valami furcsa változás (vagy épp egyfajta osztódás) indult el a PC-piacon, összemosva azt a mobilvilággal. A web gyakorlatilag mindenhová beférkőzött, a Facebook és a Twitter sokaknál első számú kapcsolattartási, sőt, hírforrássá váltak. Egyre több olyan készülék kapcsolódik a webre, amelyről eddig nem is gondoltuk volna, hogy lehet (és hogy szükséges), újra felfedezték a kiterjesztett valóság fogalmát, és az információ megosztásának új módszerei megszülték a strukturált adat kifejezést is. Az alábbi - a ReadWriteWeb cikkének felhasználásával összeállított - öt trend csak egyfajta nézőpont alapján osztja fel 2010 fontosabb témáit. Bár mindenki mást és mást tart kiemelkedőnek, az itt felsoroltak mindegyike valóban lényeges volt, vagy az előzmények alapján nagyon hamar meghatározóvá válik.

Mobilok és számítógépek helyett mobil számítógépek | Bár a táblagépek (tablet) fogalma eddig is létezett, az Apple januári bejelentése a kritikák és kétkedő elemzések mellett is újraértelmezte a "fogyasztói PC" fogalmát. Az iPad és gyors ütemben bejelentett megannyi klónja az előrejelzések szerint szinte teljesen kisöpri az egykor reménytelinek induló netbookokat, és valóban kettéoszthatja a számítógépek evolúcióját az ultrahordozható táblagépek és egyéb multifunkciós, internetképes "kütyük" világára és az erős, speciális alkalmazásokra kihegyezett, asztali gépek családjára.

A telefonok is egyre okosabbak, végre az iPhone is multitask-képes (még ha kissé döcögősen is), az új Android és Symbian verziók is mind inkább egyfajta apró számítógépekké és internet-ablakká változtatják a mobilokat. Az alkalmazások sem maradnak el a fejlődésben mobilitás terén, gondoljunk csak a gombamód szaporodó, helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokra, például a Foursquare, a Gowalla vagy a Brightkite által kínált újszerű megoldásokra. Bár a folyamat nem idén kezdődött, pár év vagy évtized múlva 2010-et jelölik meg, mint a mobil számítástechnika átbillenésének évét.

Web valós időben | Twitter és Facebook. Már egy ideje ismerjük ezeket a szolgáltatásokat, ám mindkettő számára átütő sikereket hozott az idei év. A Facebook a folyamatos személyiségi jogi hercehurca ellenére rakétasebességgel növeli bevételeit és felhasználói bázisát, ráadásul az üzleti szféra is felismerte a Zuckerberg-műhelyben rejlő potenciált: egy pillanat alatt ráálltunk arra, hogy lelkesen lájkoljuk a nekünk tetsző termékeket, barátkozzunk vállalatokkal és márkákkal.

A Twitter szintén az aranykorba lépett. Sztárok halálától kezdve online sportközvetítéseken át a lehető legintimebb "titkokig" minden kikerül ide a maga 140 karakterével, és pillanatemberek milliói olvassák folyamatosan pillanatember-társaik minden egyes leírt semmiségét. Az üzlet persze itt is elfoglalta a helyét, a legnagyobb vállalatok sem hagyhatják már ki marketing-kampányaikból a csiripelő közösséget, erőteljesen buzdítva mindenkit a továbbcsiripelésre.

Voltak persze sikertelennek tűnő kísérletek is (nem célozgatni akarunk, csak csendben Zümmögünk), ám egyre több startup épül az azonnali, közösségi életérzésre, mint például a Quora, a nemrég indult, valós idejű kérdezz-felelek szolgáltatás.

Internetes hűtő, webes vasaló | A szakzsargonban egyre inkább "Internet of Things" néven terjed el az az új trend, amelynek jeleit kísérleti stádiumban tavaly már észrevehettük, ám az idei CES-en kezdtek áradni az ide tartozó megoldások. Lényegében arról van szó,hogy az internet túllépett a számítógépeken, és minden létező eszközfajtába beépül. A geolokáció és a felhő alapú szolgáltatások a Ford legújabb MyFord megoldásában egyesülnek, ahol a fedélzeti számítógép már nem egy helyi eszköz, hanem internetes információforrás is egyben.


Aztán ott a Google TV: megkezdődött a vizuális média teljes összemosódása, amikor egyetlen készülékből internetezhetünk, a videó fogalma többé nem csak fizikai lehetőséget, de internetes letöltést, rögzítést, kölcsönző központot is takar, ugyancsak tévénk és távirányítónk segítségével. A Samsung LED 9000 televízióját szintén a CES-en jelentették be, a Wi-Fi segítségével internetre kapcsolódó készülék akár száz egyedi alkalmazást tud futtatni.

A gyártók bőszen fejlesztik a szenzor alapú megoldásokat, amelyekkel az internetbe, a felhőbe integrálható a forgalomfigyeléstől és -irányítástól a földrengés- és időjárás-előrejelzésen át az otthoni biztonsági eszközökig gyakorlatilag bármi. Lassan minden internet-képes lesz, ki tudja, a macskák és egyéb házikedvencek mikor kapják meg első egészségügyi szenzorukat, vagy épp beültetett webkamerájukat...

Valóság kiterjesztve | Az Augmented Reality (AR), melyet itthon leginkább kiterjesztett valóságnak szokás nevezni, szintén szárnyra kapott a fejlesztők körében. Bár sokan ide sorolják az egy évtizede már csúfosat bukott "3D-s sisakot" és hasonló próbálkozásokat is, amit ma az AR fogalom takar, valami teljesen más.

Hogy mi az AR ma? Például azok az alkalmazások, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg okostelefonokra. Csupán egy példa a sok közül az osztrák Mobilizy által fejlesztett AR-böngésző, a Wikitude: az Androidos illetve iPhone-os változatban létező browser gyakorlatilag a telefon kameráján látható képet értelmezi, és egyfajta automatikus információbázisként a kijelzőn látható, valóságos tájképre helyezi rá a talált információkat. "Élőben" láthatjuk, hol a legközelebbi étterem, mit lehet tudni a helyi nevezetességekről, merre kell mennünk valamilyen kijelölt cél felé.


Információink szerint már magyar fejlesztők is kísérleteznek Androidos AR megoldásokkal, de olyan nagyágyúk is terjeszkednek az új irány felé, mint a Google, amely már vásárolt, illetve támogatott is néhány fejlesztőt, akik vizuális információk alapján működő kereső illetve információs megoldáson dolgoznak.

Az vagy, amit megosztasz | Az ötödik terület, amely hihetetlenül gyorsan fejlődik, a strukturált adatok  területe. Szakértők a tavalyi évet a "nyílt adat" évének tartják, ekkor került fel eddig a legnagyobb mennyiségű "lokális" adat a webre. Könyvtárdigitalizálás, virtualizációs és egyéb projektek tömték tele az internetet újabbnl újabb adathalmokkal. Az idei év azonban - amellett, hogy az adatáramlás tovább folyik - immár arról szól, hogy a web hatalmas információmennyisége másodlagos felhasználásra kerül.

A Facebook már meglépte (és éppen ezért innentől divattá válik), hogy immár nem csupán a saját felületére tudunk belinkelni általunk kedvelt cikkeket, weblapokat, képeket, videókat vagy zenéket, hanem magukon az elsődleges információforrásokon jelent meg a megosztást elősegítő "lájkológomb". A sturkturált adat-vonatra már a Google is felszállt, de olyan nagyáruházak is belekezdtek ide kapcsolódó fejlesztésekbe, mint a Best Buy vagy épp a Tesco. A Twitter műhelyében pedig már javában dolgoznak a Twitter Annotations projekten, amellyel a 140 karakteres minivilágba is bevihetik a maguk kis lájkolását.

Nos, így összefoglalva már tényleg izgalmas évnek tűnik ez az idei, és ki tudja, mit hoz még: tessék minket meglepni (csak ne azzal, hogy bejön az egyesek által jósolt W alakú válság második lejtmenete)!